2009. január 30., péntek

Ed Holdsworth: Arrive

synopsis
Rising star Holdsworths exquisite, abstracted Japanese odyssey. Commissioned by onedotzero and based on his first trip to the city of Tokyo. This is a meditation on travel and arrival - perfectly communicating the explosion of the senses and audio-visual burst that intoxicates you on your first arrival in the multi-layered metropolis. Original music from Dom Mino.




Bonus: Four Tet - She Moves She

directed by Ed Holdsworth

2009. január 28., szerda

Mount Washington Observatory

A fagyos, didergős időjárást nem nekünk találták ki. A havat sem, az esőt sem, a szelet főleg nem. Olcsó vigasz, hogy van ennél sokkal rosszabb, például a Föld legnyomorultabb időjárásával megáldott hegyén, ahol a szél/fagy/jég/hó elképesztően szélsőséges kombinációban élhető át.

A valaha legmagasabb-, életveszélyes szélsebességet (372 km/h) is ezen a helyen vették fel, vagyis a Mount Washington Observatory mérte be 1934 áprilisában.
Az időjárásmegfigyelő központ nyári hónapokban a képtelen szélrohamok méregetése mellett csillagvizsgálóként is működik. Első kőépületeit 1853-ban készítették, persze a barátságos időjárás lebontotta őket, majd később le is égtek. Jelenlegi állapotában, 480 km/h szélterhelésre méretezve 1932 óta tartja magát.


Next time you find the weather in your neighborhood a bit extreme, click on the Mount Washington Observatory's website and note the current conditions up there. We bet you'll feel much warmer
.

(davisnet.com)

2009. január 26., hétfő

Whitford Lighthouse

Hennet, Spink & Else , 1866.

George Hennet, vasútépítő mérnök neve az angliai vasúti teherforgalomhoz és így a számunkra épp igen kedves szélesnyomtávú vonalak megépítéséhez (később állomásokhoz, hidakhoz és további acélmunkákhoz is) elég szorosan kapcsolódik.

Sajnos már nem élt, amikor ez a viktoriánus világítótorony elkészült, de a Hennet nevet (és a saját vasművet:
Bridgwater Iron Works) a fia vitte tovább még egy ideig. A torony már az ő munkája volt.
A története
itt olvasható.

2009. január 22., csütörtök

Louis Kahn - Frank O. Gehry - Burj Dubai

Amikor az influenza nyer, az örökké elfoglalt technokrata is átváltozik agonizáló, prüszkölő gyerekké és ahogy békeidőben főzéshez a legjobb választás eddig a Twenty Four (most 7. évad) volt, leharcoltság esetén (ágyban Assassin's Creed vs. Warhammer 40K mellé) mától a dokumentumfilmeket ajánlanám.

Konkrétabban pedig a következő hármat:


My Architect (2003): Ahol a házasságon kívül született fiú a számára ismeretlen, világhírű építész apja után kutat, aki történetesen az 1974-ben elhunyt Louis Kahn.
Nathaniel Kahn követi apja életútját az épületein, barátain, kollegáin keresztül. Igyekszik utólag is megismerni és vele együtt tesszük ezt mi is 116 percben. Megkapó történet, klassz képek, fantasztikus épületek.

Frank O. Gehry munkássága szintén lenyűgöző és 4 évvel ezelőtt egy 83 perces életrajzi, dokumentumfilm is készült ebből, melyben négy épülete szerepel. A film címe: Sketches of Frank Gehry (2005) és hasonlóan a barátokon, munkatársakon, kritikusokon keresztül ismerhetjük meg az építészt és amit, ahogyan csinál.

A harmadik film esetében pedig el is árultam mindent a címével: National Geographic: Big, Bigger, Biggest / Burj Dubai (2008).
Érzékeny pont, érzékeny területen.


Az Oszkár közeli filmeket hagyjuk a tömegmozikban (amit még mindig nem preferálunk), vagy a monitor jobb felső sarkában, az aktív excel tábla felett futni.

2009. január 12., hétfő

Vogue Italia Evolution 2009

Híres modellek még híresebb dizájnerek ruháiban a space age világából és a világhírű jövőépítész alkotásai együtt a Vogue Italia Evolution 2009 számában. Természetesen Zaha Hadid munkássága kiemelt helyen szerepel ismét, ami számomra már unalmas is, de bizony a legnépszerűbb (legismertebb) divatépítész még mindig ő. Összességében ennek a kezdeményezésnek, munkának, építészet-divat kapcsolásnak és nem utolsó sorban a stílusirányzat reklámozásának tényleg nagyon örülök.
A képeket Steven Meisel készítette, a többi megtalálható a style.it oldalán.


2009. január 9., péntek

Black Pearl Exotic Candy Bar

Igazából soha nem szerettem a gyömbért semmiben. Az első betaláló élmény is csak két hónappal ezelőtt, a Heilemann - Ingwer, 62% kakaótartalmú csokoládénál kapott el, aminek a gyömbérgranulátum összetevője a markáns csokoládé íz elhalványulása után teríti le teljes erővel a torkot. Felejthetetlen volt, ameddig a New Yorkból érkező Vosges pakk első darabja el nem kezdett olvadni.

A Black Pearl Exotic Candy Bar jóval gyengédebben adagolja a gyömbért és a fekete csokoládé sem annyira erőszakos. Csodálatos pontja a fogyasztásának az óvatosan roppanó szezámmag és a tudat, hogy ebbe még japán vizitormát is rejtettek. Nagyon is sikerült. Felkészülten tartom vissza a lélegzetet, várva a tubusos és porból kikevert verzióknál jelentkező, agyig szaladó élményt. Felesleges. A wasabi alig elkülöníthető, gondolva a kifinomult ízléssel rendelkezőkre és így a gyártó őket is jutalmazza a felismerés örömével.

Elmondhatom, hogy a Vosges megint nyert. A fahéjas/chilis és a gombás változatok is érinthető közelségből várják a pillanatukat.
Ez most tényleg az én napom.


(vosgeschocolate.com)

2009. január 7., szerda

2009. január 6., kedd

A Long Time Ago

Statue of Liberty, 1883
Bartholdi's Parisian warehouse workshop



Empire State Building, 1930
New York City


(old-photos.blogspot.com)

2009. január 5., hétfő

The old Walled City of HongKong’s Kowloon

It was said that the city was so dense you could walk across the rooftops without ever having to touch the ground.
20 000 négyzetméternyi bűnöző kikötő, amely a nyolcvanas évekre 35 ezer ember otthona lett az akkori, angol Hongkong közepén.

Folyamatosan épült, alakult át a negyed, ahol az építészeti kötöttség ki is merült a maximális, 15 emeletnyi épületmagasságban és az is csupán a repülőtér közelsége miatt volt lényeges.
A házak közötti járatokon át bárhova el lehetett jutni anélkül, hogy ki kelljen menni azokból az utcára.

Fotók, beszámolók, regények szólnak az ottani - törvénymentes - életről és lehetőségekről, valamint az egy éven át tartó kiürítési időszakban filmeket is készítettek a negyed épületei között.
A leglátványosabb fotógyűjteményt/könyvet négy éven keresztül készítette Greg Girard és Ian Lambot a felszámolás előtti időkben. City of Darkness - Life In Kowloon City címmel megrendelhető az amazonról.
1993-ban végül sikerült lebontani és parkot építettek a helyére.
Mi a könyvekre pályázunk.


(on-point.be)