Organism

eVolo - Skyscrapers for Manhattan

Cities

Visual diary: Baghdad from the air

Az a jó a közel-keleti filmekben, hogy bár kifejezetten jónak nem mondhatóak, mégsem érzem időpocsékolásnak, ha végigülöm. A számomra szükséges drámaiság mellé rendszeresen kapok tőlük valami gejl érzést emlékbe, ami úgy marad meg a fejemben, mint az édességeik íze a számban. Szeretem.

Hasonló hatással van rám egy légifotó, amit egy évvel ezelőtt láttam. Te most fentebb.

Moises Saman készítette Bagdadról. Ha időnként nézed a NYTimes/At War esetleg a Boston.com/Big Picture háborúkról és természeti katasztrófákról szóló rovatait és összekapcsolod a filmekkel, előbb utóbb megoldásokon is el fogsz kezdeni gondolkodni.

Engem azóta érdekel a földrengés és foglalkoztat a lökés szerű, nem átlagos terhelések irodalma. Meg persze azóta, amióta laposkúszásban sikerült átpréseltem magamat dinamikából az egyetemen végül.

Tulajdonképpen ez is csak fizika, anyag és szerkezet játék, ami lassan tizenöt éve szórakoztat. Az viszont nem régóta tiszta, hogy ez más oldalról is érdekelhet még.

Öt hónapja rendeltem egy könyvet és internet hiányában tegnap neki is álltam olvasni. Az a címe, hogy Cities Under Siege: The New Military Urbanism.

.

  

photo: sina.bear (flickr.com)

 info: Landmark in the Lusatian Lakeland

Toshinori Kondo-t, vagy Azam Ali-t bármikor felismered, ha valaha hallottad. Buckethead és Bill Laswell kicsit nehezebb, de a nevük mindenképpen sajátos minőséget sejtet. Serj Tankian? System of a Down? Ugye, ugye. 

Szóval az építmény is olyan, mint amikor ők csoportosan kezdenek zenélni, csak nem futkos annyira a hideg végig a hátamon, vagy remeg be a térdem, mint Azam Ali (December 6, Ljubjana, Niyaz) hangjától - de pont olyan. 

Cremation

Nagy a valószínűsége, hogy nincs olyan építészetet kedvelő, netfüggő olvasóm mára, aki ne találkozott volna ennek a berlini krematóriumnak (Axel Schultes & Charlotte Frank, 1998) a képeivel,

hiszen megépülése óta periódusokban tör fel a építész oldalakon, a mozivásznon és nagyon jó fotósok munkái közt is. Szép, 11 méter magas betonépület.

Miller Taylor photography

Tegnapig viszont fogalmam sem volt arról, hogy van olyan könyv a könytáramban, amiben a krematóriumok tervezéséről is szó van.
Legalábbis az alap információkat tartalmazza, például hogy az első krematórium 1879-ben az angliai Woking Crematorium volt, akkoriban mint kemence és kémény, majd 12 évvel később épült hozzá kápolna rész is. (Igen, az a Woking, ahol aztán H. G. Wells marslakókat vizionál 1898-ban.)
Ezt követően kapott önálló építészeti arculatot, hogy azzal is megkülönböztessék a hagyományos temetési szertartásoktól - 1904-től előtérrel és sekrestyével bővült, de csak 30 évvel később választották el a kápolnában gyászolókat a kemencés résztől. Az igény az emberek részéről nőtt a szolgáltatásra, ezzel az épületek esztétikailag, elrendezésileg és környezetükben is részévé váltak a bennük zajló ceremóniának.

A mai krematóriumok tervein folyosókat, mosdóhelységeket, várótermet, irodákat, kápolnákat és a hozzájuk vezető fedett sétányokat is megtaláljuk és kertek készülnek, hogy a hozzátartozók kényelmes környezetben, békésen ott emlékezhessenek ameddig a hamvasztás tart.

Ma már figyelembe kell venni a technikai és társadalmi fejlettséget is, így például a gyászolók részére egy tanácsadói szobát-, vagy a káros anyag és füst ellenőrzésére szolgáló berendezések helyét szintén meg kell tervezni.

A kapuk méretétől a ravatalozó magasságáig minden helység funkciójáról és méretéről kaptam egy gyorstalpalót* és még arra is felhívta a figyelmemet, hogy az ortodox és iszlám vallású lakosságra inkább ne nagyon számoljak krematóriumot egyszer majd.

* ha azt veszem alapul, hogy az ipartelepek építészetéről öt vaskos kötet és három egyéb könyv a gépalapok tervezésén felül, ami kapásból beugrik csak az én polcaimról ( ennek a könyvnek pedig van 28 rajzos oldala, ami az ipari épületekkel foglalkozik, tehát a krematóriumok, egyetemek, repülőterek és sok más mellett összesen 454 oldalról beszélünk), annyira nem csodálkozom, miért csak most fedeztem fel.

Iakov Chernikhov

Fundamentals of Modern Architecture

1925-1930

Architectural Fantasies
1925-1933

Construction of Architectural and Machine Forms
1925-1931

icif.ru
wikipedia.org

Origami Architecture

The Emperor's Castle by Thomas Hillier, Bartlett School of Architecture

Hercegnős-pásztorfiús ősi japán mese a 2009. év lélegző jövőbeli makettjeibe hajtogatva. Borzasztóan igényes, stílusos munka.

Geoff Manaugh (BLDG BLOG) flickr galériájában található a többi fotó és a hozzájuk tartozó történet is. Köszönjük, Thomas Hillier.

Lebbeus Woods

Lebbeus Woods

Látom, hallom és sajnálom, hogy a fiatal építészek milyen nagy arányban, gondolkodás nélkül rettennek meg, amint egy teherhordó szerkezet statikája előkerül. Építész tanulmányaik vége felé egyre inkább, ellenben addigra kitűnően tudnak biztonságos, az előírásoknak megfelelő lépcsőkorlátokat tervezni. Látható a szemeikben, amikor nem katológusokból kell szerkezeti csomópontokat kimásolniuk, hanem arra a kérdésre válaszolni, miért már megint úgy és hogyan esetleg másképp? Ebből valamennyit ilyenkor még megéreznek, mert nem válaszolnak egyáltalán. Nem lehet hibáztatni őket azért, hogy már most sem érdekli sokukat az, amit csinál.
Én biztosan nem lennék jó tanár, ha az erők csodálatát és irányítását kellene így tanítanom.

Lebbeus Woods régóta csodálatos tanár. Lenyűgöző, ahogyan értelmet ad a tanuláshoz jövőből és fizikából az építészetnek. Most egy film, Underground Berlin címmel. Lebbeus Woods filmje.

(lebbeuswoods.wordpress.com)

Gare de Wuhan #2

2007 decemberében említettem Wuhan épülő vasútállomását itt. Akkoriban papíron már látható volt a 116 méteres szárnyszerkezete. Látványterveit közvetlenül a honlapról linkeltem a bejegyzéshez. Szép, piros színe és csodás ívei voltak.
Visszakerestem ma ezt a szerkezetet. Illetve kerestem volna, de a honlap változott, a képek cserélődtek a bejegyzésben is és már az épülő tartó köszön vissza onnan. 2010-ben fejezik be teljesen.

(map3.net)

Flying

Oval Pavilion

by Vladimir Shukhov, 1895

Épp a kötél-, és ponyvaszerkezetek elméletével kellene foglalkoznod, szóval amikor egy nemlineáris rendszer felveszi a matematikailag egyensúlyi alakot, aztán jön egy trükkös erő, amitől a geometria elneveti magát és eléd köpi a differenciálegyenleteit. Úgy a hatodrend tájékán tart a dolog, te meg inkább már leírnád százszor, hogy mennyire szeretted a Hooke-törvényt.

Shukhovnak viszont ez nagyon mehetett. Munkásságáról rengeteget lehetne mesélni. Majd a kétszer görbült (rács) héjaknál, héjmodelleknél, membránoknál, kőolaj és ivóvízvezetékeknél, vagy az orosz olajszállító hajóknál és uszályoknál keresd. (Csak, hogy tudd, megtalálod a Varsó - Bécs vasútvonal tervezői között is.)
Ilyenkor az is eszedbe juthat, hogy a végeselem programokat érdemes elfelejteni, ameddig az elméleten sem jutottál tovább, de akkor majd nézd meg újra, miket csinált.

Rotunda Pavilion the Steel Membrane Roof and the Steel Tensile Lattice Shell

by Vladimir Shukhov, 1895

Double curvature steel lattice Shell by Vladimir Shukhov in Vyksa, 1897

Aztán közben vissza a valóságba, ahol igazán elszórakozhatnál azzal a húsz rendezőpályaudvari vágány alépítményi rendszertelenségével, amiért nyeffegtél, hogy barátságosabbra pofozhasd, de azt gondoltad akkor, néhány nap alatt fogod megcsinálni. Bátorság volt.

Mai kedvenced pedig egy, a semmiből előkerülő, vérfagyasztó albán népdal, amiről összesen annyit tudsz, hogy az.

Hyllie Vattentorn

Az egyetemi rajzfelvételimre szüleim kísértek el. 17 éves voltam akkor.
A városba beérve az első, elhagyatottnak látszó víztoronynál kérdezte meg anyukám, hogy mit gondolok, ha eladó, mennyiért lenne az. Nagyon klassz lakás lenne belőle.
Évekig nézhettem ezek után a végül is nem nekem eladó, nagyon régi építményt. A bogárral a fülemben.

Tegnap ismét elsuhantam mellette, de a svéd Hyllie víztornyot láttam a helyén. Nem sokkal később pedig egy egészen más várost körülötte.

designed by Kjessler & Mannerstrale

1973, Malmö

(behance.net/gallery)
(eber.se)

Structure as Architecture

Bernard Zehrfuss: Museum of Gallo-Roman Civilization
Lyon, France, 1975
Structure as Architecture: A Source Book for Architects and Structural Engineers

(amazon.com)
(scribd.com)

Johnson Wax Headquarters

"It's yours to take, to keep or break,
But please, before you start,
Be careful, it's my heart." (F.S. - Be Careful..)

1936
Frank Sinatra egyre híresebb. Frank Lloyd Wright oszlopa az előírt terhelés ötszörösét bírja, tervei engedélyt kapnak és megkezdik a Johnson Wax Headquarters építését.
A szesztilalmat már három éve visszavonták.


2009
Frank Sinatra arra kér, vigyázzak a szívére. Frank L. Wright lenyűgöz archívból, hiszen az a tartóoszlop ott tényleg 60 tonnát bírt.
Borból a tavalyi Balaton-felvidék, de most stílusosabb lenne egy harminckilences Pomerolból, mert egy pillanatra megállt a világ végre és azt hiszem, Wright hasonlót gondolhatott hetven évvel ezelőtt, a Johnson Wax ház átadásánál, vagy Sinatra, aki szintén abban az évben - életében először - megnősült.

Architecture! Frank Lloyd Wright - Johnson Wax Building(1/3)
Architecture! Frank Lloyd Wright - Johnson Wax Building(2/3)
Architecture! Frank Lloyd Wright - Johnson Wax Building(3/3)

Montjuïc Tower - Santiago Calatrava

...és ami akkor Spanyolországból kimaradt #211.

Az 1992. évi nyári olimpiai játékokra építették, így Barcelona - Montjuïcben találod meg. Santiago Calatrava tervezte és 136 méter magas. A spanyol szerkezettervező/építész kommunikációs tornya aranyos dísz a többi építményéhez képest. Lásd például, amit Valenciában művelt: City of Arts and Science vagy az Auditorio de Tenerife, amit a Kanári-szigeteken hagyott maga után 6 évvel ezelőtt.

(wikipedia.com)

Bostoren

Pár hónappal ezelőtt azért nem tettem ki egy bejegyzést, mert az építmény fotóin a zöld és a barna számomra bántó módon volt már domináns. Azt nem mondom, hogy ezek a kedvenc színeim lettek azóta, de ahogy ezt a tornyot megpillantottam ma, már semmi zavarót nem találtam ebben.
Egy mosolyt pedig azzal csalt elő, hogy Hollandiában található és épp a napokban tértek vissza a holland, diót idéző, valamint az enyhén füstölt sajtok az otthonomba. (Kitűnő párt találtam hozzájuk a Szekszárdi Kadarkában.) Persze, csakis vendégszeretetből lettem visszaeső és ez talán enyhítő körülménynek is számít.

Az Eikongraphia blogon több kép és információ is található a kilátóról.

Fetish

(bouncingredball.com)

Giacomo Costa

Újabb életidegen fikció igencsak jól tálalva. Egy korábban már említett, apokaliptikus modellvárosra emlékeztettek legelőször Giacomo Costa nagy perspektívában készült metropolisz részletei, pedig az olasz fotóművész már tizenéve tervezi a romjait. Többet a honlapról, a könyvéből, vagy tőle a facebookon akár.

(giacomocosta.com)

Morning Machines

Úgy is jó lenne, ha lakhatnánk csészében, borotvában, kávégépben, olajoskannában vagy épp mixerben - gondolta ezt David Trautrimas. Megértjük őt nagyon is, hiszen mi sem ezen a bolygón élünk valójában - szoktak erre emlékeztetni a legközelebbi barátaink alkalomadtán.
Szerintünk pedig minden csak a jól felébredni tudás mágiája lehet.

Meseország nagyfotelből narancslével mosolyogva. Jó reggelt!

habitat machines 2008

Transmission Line Towers

Zaha Hadidot idéző - Organikus magasfeszültségű távvezeték oszlopok Dietmar Köring fejéből Izlandra. Mi is hiszünk benne.

(arphenotype.com)
(dezeen.com)