Cities
Az a jó a közel-keleti filmekben, hogy bár kifejezetten jónak nem mondhatóak, mégsem érzem időpocsékolásnak, ha végigülöm. A számomra szükséges drámaiság mellé rendszeresen kapok tőlük valami gejl érzést emlékbe, ami úgy marad meg a fejemben, mint az édességeik íze a számban. Szeretem.
Hasonló hatással van rám egy légifotó, amit egy évvel ezelőtt láttam. Te most fentebb.
Moises Saman készítette Bagdadról. Ha időnként nézed a NYTimes/At War esetleg a Boston.com/Big Picture háborúkról és természeti katasztrófákról szóló rovatait és összekapcsolod a filmekkel, előbb utóbb megoldásokon is el fogsz kezdeni gondolkodni.
Engem azóta érdekel a földrengés és foglalkoztat a lökés szerű, nem átlagos terhelések irodalma. Meg persze azóta, amióta laposkúszásban sikerült átpréseltem magamat dinamikából az egyetemen végül.
Tulajdonképpen ez is csak fizika, anyag és szerkezet játék, ami lassan tizenöt éve szórakoztat. Az viszont nem régóta tiszta, hogy ez más oldalról is érdekelhet még.
Öt hónapja rendeltem egy könyvet és internet hiányában tegnap neki is álltam olvasni. Az a címe, hogy Cities Under Siege: The New Military Urbanism.
1 megjegyzés:
Ez nagyon relatív, hogy kinek mi lehet jó film és az, hogy ki milyen filmet ismer. Mert lehet, hogy társadalom egy csoportja minden héten elmegy és megnézi a tömeggyártott sablonos filmeket, de azt is mondhatom, hogy az emberek nagy része még mindig nem ismeri igazán a filmnek nevezhető valódi alkotásokat. Kinek milyen az igénye, ki mennyire igényes, ez is sokat számít. A közel-keleti filmek valóban hátrányban vannak, de rengeteg olyan izraeli, iráni filmet nézhetünk meg, ami mindig elgondolkoztathat. Csak megemlítem
Abbas Kiarostami nevét, aki napjaink egyik legjobb iráni filmrendezője, akinek olyan alkotásai vannak, ami simán felér egy amerikai produkcióval. Azonban
Majid Majidi, Jafar Panahi Mohsen Makhmalbaf, Jafar Panahi, Mehrdad Oskouei nevét sem szabad elfelejteni.
Valóban szépek a légi fotók. Nekem egyből Michael Mann, Szemtől szemben c filmje ugrik be, és annak is az egyik részlete, amikor a férfi (Robert De Niro)
megismerkedik egy nővel és utána beszélgetnek, majd lenéznek a kivilágított városra. Az nagyon gyönyörű.
Sokrétű lehet az érdeklődési területed, ez izgalmasan hangzik.
Megjegyzés küldése